Üdvözöljük a Teleki Domokos Általános Iskola honlapján. Örülünk, hogy érdeklődik intézményünk tevékenységei iránt. Ezen az oldalon az iskola múltjáról és jelenéről találhat információkat.

Üdvözöljük a Teleki Domokos Általános Iskola honlapján. Örülünk, hogy érdeklődik intézményünk tevékenységei iránt. Ezen az oldalon az iskola múltjáról és jelenéről találhat információkat.
Kellemes ittlétet kívánunk!
Rólunk
Kellemes ittlétet kívánunk!
Földrajzi helyzete
Gernyeszeg-község a Maros-völgy egyik legnagyobb és leggazdagabb községe. Gernyeszeg, a község központja, Szászrégen és Marosvásárhely között fekszik, félúton.
A községet románok, magyarok és romák lakják.
A Maros folyó kb. 8 km hosszan folyik át a községen. A Maros további mellékfolyói a község területén a Péterlaki-patak, az Izsó és a Luc patakok.
Az éghajlat mérsékelt, viszonylag hideg téllel, 20-40 cm-es hótakaróval és forró nyárral, változó mennyiségű csapadékkal.
A termékeny talajnak köszönhetően, Gernyeszeg község meglehetősen kiterjedt szántóföldekkel rendelkezik, különösen a Maros folyó két oldalán, de a községben található dombok lankás lejtőin is. A mezőgazdaság fejlesztése nagy lehetőségeket rejt magában, mivel a község a Maros folyó két partján fekszik, így a közeli területek öntözésének egy részét is biztosítani lehetne.
A közeli dombokat borító lombhullató erdők a lombhullató erdők ökoszisztémájára jellemző állatok széles választékának adnak otthont: mókusok, őzek, szarvasok, nyulak, fácánok, vaddisznók, sőt még barnamedvék is élnek itt. A Maros folyó vize gazdag halfajokban, de él itt vidra is. A Maros egy szakasza Natura 2000 védett terület.
Gernyeszeg egy 9 faluból álló község, a községközpont mellett, Körtvélyfája, Erdőcsinád, Magyarpéterlaka, Marosjára, Kisilye, Telek, Kis-Szederejes és Nagy-Szederjes alkotja.
Helységnév
A falu nevének a különböző források szerint az évek során több változata is volt: Knezeg, Gernyezeg, Gerniesek, Gernezegh, Gernijzeg, Gernizeg, Gernezek, Gernyezegh.
A tényleges neve magyarul GERNYESZEG - a "gernye" szóból származik, ami "száraz fát" jelent. A kora középkorban az emberek a főként a folyó partján álló fákat hámozták, hagyták kiszáradni, majd kivágták őket. Ezáltal új termőterületeket teremtettek.

Történelmi adatok
A település első okleveles említése 1319-ből származik, Anjou Károly Róbert király adományleveléből, aki a Maros partján fekvő területet Krassó Simon grófnak adományozta. A dokumentumból az is kiderül, hogy a birtok korábban a család tulajdonában volt, de a II. András magyar király felesége, Gertrúd királyné elleni merényletet követően elkobozták.
A birtoknak számos tulajdonosa volt, főként a korabeli politikai változások miatt. Szécsényi Franké (1395), majd Erdélyi Antalé volt, aki azt a parancsot kapta, hogy építsen egy erődöt a gyakori tatár támadások ellen. Az ő ötlete volt az is, hogy templomot építsen a térség keresztényeinek istentiszteleti helyéül.
A 17. században, miután az Erdélyi család eltűnt, a birtokot I. Rákóczi György fejedelem, majd 1675-től Teleki Mihály, Apafi Mihály fejedelem idején Erdély kancellárja, kapta.
A Teleki-család 1945-ig birtokolta a birtokot, amikor a háború befejezése után és az akkori politikai változások következtében a család tagjai elhagyták az országot.
A Teleki család nagy hatással volt a régió gazdasági, társadalmi, kulturális és nem utolsósorban politikai életére. Nekik köszönhető, hogy a Maros folyó partján felépült a csodálatos neobarokk kastély és megalapították az iskolát.
A Teleki család tagjai humanista szellemiségükkel hírnevet hoztak az országnak: id. Teleki Sámuel a kancellár, közkönyvtárat alapított, ífj. Teleki Sámuel eljutott Afrika szívébe, értékes gyűjteményt hozva létre. A kastély nemcsak építészeti szépségéről volt ismert, hanem a kastélykönyvtárban található gyűjteményéről (dokumentumok, történelmi, földrajzi és filozófiai művek első kiadásai) és a nyugati szárnyban található múzeumról is.
Az épületet pompás, francia stílusú kert vette körül, kihasználva a régió éghajlati adottságait.

Az iskola
A gernyeszegi iskola létezéséről nem ismertek pontos adatok. A dokumentumok azonban azt mutatják, hogy már a 17. században is létezett, ahol gróf Teleki Mihály II. gyermekei tanultak.
1765-től az első tanárok nevét is feljegyzik: Szabó Mihály, majd Zágoni Weress József (1776-1803), Demeter József (1804-1823).
A 19. századból származó dokumentumok pontos adatokat szolgáltatnak a település iskolai tevékenységéről. A gernyeszegi iskola 1827. február 18-tól már rendelkezett egy működési szabályzattal, amelyet Milótai Ferenc prefektus alkotott. Ennek a rendeletnek 24 pontja volt; íme néhány ezek közül: leírja a tanárok és a tanulók felelősségét, a szükséges források megszerzésének lehetőségeit és nem utolsósorban egy módszertani útmutatót. Így megtudjuk, hogy a tanév Szent Mihály napján kezdődött és Szent György napjáig tartott. A gyermekek nemzetiségtől és vallástól függetlenül jogosultak voltak iskolába járni, bár az iskola akkoriban a református egyház égisze alatt működött.
A vallási és nemzetiségi tolerancia bizonyított tény a gernyeszegi iskola esetében. A dokumentumok szerint 1896-ban 179 magyar és 20 román tanuló járt az elemi iskolába. A román szülők is tagjai voltak az iskola “kuratóriumának”.
Gróf Teleki Domokos III. volt az, aki következetesen támogatta az iskolát, és hozzájárult az iskola épületének 1862-es felépítéséhez. Az építkezés 1866-ban fejeződött be. Ebben az évben az iskola tanulóinak száma 72 fiú és 38 lány volt. Elekes Kálmán és Csemke Ferenc papok is hozzájárultak az oktatási folyamat zökkenőmentes lebonyolításához. Teleki Domokos özvegye, Klementina 3000 forintot adományozott az iskola működési költségeinek fedezésére.
1912-ben megépült az ortodox egyház iskolája.
A jelenlegi 0-VIII. osztályos iskolában 185 tanuló tanul (44 román tagozaton, 141 magyar tagozaton), egyuttal ez a község központi iskolája is. Gernyeszeg községben összesen 658 tanuló tanul, 75 román tagozaton és 583 magyar tagozaton. A román tagozaton az oktatás osztatlan módon folyik.
A tanárok száma jelenleg 57. Mindenikük szakember, és különböző tanári diplomával rendelkezik.
1990 után az iskola egy sor felújításon/átépítésen esett át, a legutóbbi, 2008-2010-es felújítás teljesen megváltoztatta az iskola arculatát. A rehabilitáció eredményeként a gernyeszegi Teleki Domokos Általános Iskola modern tantermekkel, fizika-kémia, biológia, matematika,informatika szaktantermekkel, Dokumentációs és Információs Központtal, valamint egy jól felszerelt tornateremmel rendelkezik.
Az iskola diákjai közül többen orvosok, mérnökök, tanárok, ügyvédek lettek. Mindez azt bizonyítja, hogy az iskola nagy gondot fordít a diákok oktatására és a közösséggel való szoros kapcsolatra.
A 2012. szeptember 1. óta viselt új nevünkkel, a “Teleki Domokos Általános Iskola”-val szeretnénk tiszteletet és megbecsülést kifejezni őseink, különösen a Teleki család és gróf Teleki Domokos (1810-1876) iránt.
Ő volt az, aki a 19. század óta megértette, hogy a jó neveléssel, szerénységgel, el lehet sajátítani a kor legfejlettebb eszméit és az oktatás támogatásában játszott mecénás szerepével segítheti embertársait, a közösséget, hogy előremozduljon, fejlődjön.
Gróf Teleki Domokos III. különösen fontosnak tartotta a politikában a becsületességet, a radikális változások helyett a liberális reformok szükségességét, elhatárolódott a fegyveres harctól, a jobbágyfelszabadítást pedig a társadalmi haladás sarokkövének tekintette.
Ma a gernyeszegi Teleki Domokos Általános Iskola egy modern, dinamikus vidéki iskola, amely jó eredményeket ér el a tanulásban, az iskolai versenyeken, olimpiászokon, folyamatban lévő európai projektekkel (E+, eTwinning stb.), és amely igyekszik alkalmazkodni az állandó változásban lévő világhoz.